A rhinitis, (rinitisz) az orr nyálkahártya gyulladásos megbetegedése, melynek fő tünetei az orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, ritkábban szaglászavar vagy a szaglás teljes elvesztése. Többféle oka is lehet vírusos, bakteriális, allergiás, hormonális, élelmiszer vagy gyógyszer által kiváltott, gyakran viszont kialakulásának oka ismeretlen az orvosok számára.
Allergiás rhinitis akkor alakul ki, amikor a szervezet immunrendszere érzékennyé válik, és a környezetben jelen lévő dolgokra – amelyek normál körülmények között nem okoznak problémát – túlzott reakcióval válaszol és megkeseríti az ember életét.
Szezonális vagy állandó allergia
Kétféle allergiás rhinitist különböztetünk meg
- Intermittáló (szezonális): a szezonális allergiás rhinitis tünetei általában tavasszal, nyáron, vagy ősszel tapasztalhatóak, főként a levegőben szálló növényi pollenek és / vagy a penészgombák spórái váltják ki.
- Perenniális (nem-szezonális, perzisztáló): a perennális allergiás rhinitisben szenvedők egész évben tüneteket tapasztalnak. Általában a légszennyezés, a por, a poratka, a háziállat szőre, az állatszőr (apró bőrpelyhek), a penész vagy akár a csótányok váltják ki.
A tünetek általában akkor jelentkeznek, amikor az orr, a száj és a szem nyálkahártyájának sejtjei érintkezésbe kerülnek a környezetben jellemzően ártalmatlan anyagokkal. Vannak olyan módszerek, amelyek korlátozzák az allergéneknek való kitettséget, például:
- Az ablakok és ajtók zárva tartása
- A légkondicionáló használata (egyeseknél)
- A szmog kerülése – pl csúcsidőben nagyvárosokban
- Ruha szárítása szárítóban, nem kint
- Az ágyneműt hetente egyszer mossuk magas hőfokon
- Maszk viselése takarításkor
- Légtisztító használata
Nem elég! De mi lehet a megoldás?
Kétségtelen, hogy valószínűleg a fentiek mindegyikét és egyéb módszereket is kipróbáltak már sokan, akik allergiás rhinitistől szenvednek. A szomorú tény az, hogy lehetetlen teljesen lecsökkenteni az allergénekkel való találkozást mindennapi életünk során. Valószínűleg ezen felül pedig végtelenül fárasztó ez a fajta életmód, másrészt pedig az alkalmazott antihisztaminok és orrsprayk és szteroidok szedésének mellékhatásuk, hogy álmosságot okoznak, és egyáltalán nem ideálisak hosszú távon.
A Buteyko módszer elsajátítása és gyakorlása lehetővé teszi az allergiamentes életet. (alátámasztásként itt olvasható a megannyi tapasztalat, visszajelzés a tréningen korábban résztvevőktől) A légzés megváltoztatása nagy százalékban hoz minőségi javulást az allergiás rhinitiszben, és alapvetően a krónikus orrdugulásban szenvedőknek. A Buteyko módszer gyakorlatai két dolgot eredményeznek: A gyakorlatok hatására kevesebb levegő jut a szervezetbe, valamint teljesen átállítja a légzést orr- és a rekeszizom légzésre, azaz az ideális légzést állítja vissza.
Vajon mit csinál az orrod, amit a szád nem?
Amikor a levegő az orrüregeken keresztülhalad, apró szőrszerű szűrőhálózatokon megy keresztül. Ezek szűrik, nedvesítik és melegítik a levegőt, mielőtt az eléri a légzőrendszert alkotó finom szöveteket. Ez a szűrés, felmelegedés és nedvesítés az első védelmi vonal a káros baktériumok, vírusok és allergének ellen. Amit mindenkinek fontos tudni, hogy a légutak nem szeretik a száraz, hideg levegőt, begyulladnak és megduzzadnak tőle. (a betegek ekkor nyúlnak orrpraykhez és szteroidokhoz). Azonban az orron való belégzéskor levegő szűrése, nedvesítése, melegítése csökkenti ennek az esélyét.
Nyissuk meg a légutakat!
Az orr tele van keserű ízreceptorokkal, de nem kóstolgatásra és szagolgatásra vannak ám ők ott. Ők azok, akik belégzéskor jelet küldenek az orrmelléküregekbe, hogy ott nitrogén-oxidot szabadítsunk fel. A nitrogén-monoxid (NO) nagyon hatékonyan pusztítja el a káros kórokozókat, mivel antibakteriális, vírusellenes és gombaellenes hatása van. A nitrogén -monoxidnak más funkciója is van a légzőrendszerben, mégpedig a belélegzett levegővel haladva megnyitja a légutakat egészen a hörgőkig. Ezért ismert a szervezet természetes hörgőtágítójaként.
A rekeszizom szerepe
A szájlégzés egy felső mellkasi légzés. Az orrlégzés diafragmatikus, azaz rekeszizom légzés. Miért számít ez? Azért, mert a rekeszizom a leghatékonyabb légzésforma. Ez az izom egy olyan kupola alakú izom a tüdő tövében, amely belégzéskor összehúzódik, és kilégzéskor kitágul. A rekeszizom lélegzés lehetővé teszi, hogy kevesebb erőfeszítéssel lélegezzünk, emellett pedig stimulálja a paraszimpatikus idegrendszer relaxációs válaszát. Ez segít elérni a Buteyko módszer két legfőbb célját, vagyis a nyugalmat és a kevesebb légzést.
Miért fontos a kevesebb légzés, mikor mindenki több oxigénhez szeretne jutni?
Amikor arról beszélünk, hogy kevesebbet lélegzünk, az azt jelenti, hogy csökkentjük a tüdőbe be- és kiáramló levegő mennyiségét. Egyszerű. Miért fontos a légzés mennyiségének csökkentése az allergiás és más emberek számára?
A rövid válasz az, hogy a rossz légzési szokásaink miatt túl sok szén -dioxidot veszíthetünk, ami egy nagyon fontos gáz az anyagcserében. A szén dioxid a metabolikus kémiai reakciók mellékterméke, mégis nélkülözhetetlen, hogy a test energiaellátásához megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. Bár igaz, hogy a szén-dioxidot kipufogógázként tartják nyilván, de a CO2 -t csak azért lélegezzük ki, hogy megszabaduljunk a feleslegtől, viszont létfontosságú, hogy kilégzés után is bizonyos mennyiség maradjon a vérben az egészséges testműködés érdekében. Az emberi tüdő 5% CO2 -ot igényel 40 Hgmm parciális nyomáson. A belélegzett levegő mindössze 0,04% -ot tartalmaz 0,3 Hgmm parciális nyomáson. A túlzott légzés azaz hiperventiláció azt eredményezi, hogy a visszatartott CO2 parciális nyomása kilélegződik, avagy „kimosódik” a tüdőnkből. Ezt a CO2 -hiányt hypocapniának nevezik. Buteyko doktor (akiről a módszert nevezték el) kiterjedt kutatása arra a következtetésre jutott, hogy sok krónikus betegség tudományosan megmagyarázható, és nagyrészt a hypocapnia következménye. Noha akkoriban tudták, hogy a hiperventilláció hypocapniát eredményez, ő azon a véleményen volt, hogy ha képes átképezni a hiperventilláló betegeket úgy, hogy légzésük az optimális szintre csökken, akkor állapotuk javulhat – a gyakorlati eredmények pedig bizonyították elméletét.
A szén-dioxid jelentősége
Már tudjuk, hogy az oxigén létfontosságú az élethez – nélküle a szervezet nem képes funkcionálni. Amit nem tudtunk, főként, ha már elfelejtettük az iskolában a légzőrendszerrel kapcsolatos összes leckét, az az, hogy az optimális oxigénellátáshoz bizonyos szintű szén-dioxidra van szükség. Paradoxnak tűnhet, de minél többet lélegzünk, annál nehezebben jut el az oxigén a test azon részeihez, ahol szükség lenne rá.
Amikor levegőt szívunk a tüdőnkbe, az oxigén a tüdőből a vérbe jut, ahol egy hemoglobin nevű molekula felveszi és szállítja az erekben. Ezt az oxigénben gazdag vért ezután a szív és érhálózat keringeti az egész testben, majd az oxigén molekula leválik és a sejteket energiához juttatja. Annak érdekében azonban, hogy oxigén le tudjon válni a hemoglobinról, egy katalizátorra van szüksége, ami pedig a szén-dioxid. Ha a szén-dioxid szintje nem megfelelő, akkor az oxigén átjutása a vérből a sejtekbe, izmokba és szervekbe korlátozott, ez pedig a test oxigénhiányához vezet.
A Bohr-effektus
Ezt a szükséges szén-dioxid jelenlétet 1904-ben fedezte fel Christian Bohr, Nobel-díjas atomfizikus, aki felismerte, hogy a CO2 befolyásolja az oxigén felszabadulását a vérből a szövetekbe és szervekbe. A Bohr-effektus szerint, ha megfelelő szén-dioxid nyomás van a vérben és a tüdőben, a pH csökken, és az oxigén könnyebben szabadul fel. Ezzel szemben, ha a szén-dioxid szintje alacsony, a hemoglobin molekulák kevésbé képesek oxigént felszabadítani a vérből. A légzés módja határozza meg a vérünkben lévő szén-dioxid mennyiségét, és ezáltal a testünk oxigénellátottságát. Az allergiás emberek számára különösen fontos, hogy megismerjék a szén-dioxid szervezetben betöltött egyéb szerepét is: ellazítja a légutakba, az artériákba és a hajszálerekbe ágyazott simaizmokat, lehetővé téve a könnyebb légzést és az egészséges véráramlást. Ezenkívül gátolja a hízósejtek degranulációját, ami alacsonyabb hisztamin termelést eredményez. A hisztamin az a fehérje, ami nagyjából az összes kellemetlen allergiás tünetet okozza.
Allergiás reakció esetében a hisztamin hirtelen és nagy mennyiségben szabadul fel, és közvetítő anyagként játszik szerepet a tünetek – orrviszketés, orrdugulás, orrfolyás, csalánkiütés, gyomor-és bélrendszeri panaszok – kialakulásában.
Az allergiás reakció mértéke a felszabaduló hisztamin mennyiségétől függ. Ez egyénenként változó. Az előállított hisztamin mennyiségének szabályozásának egyik módja az antihisztamin szedése, amelynek lehet kellemetlen mellékhatása, de ennél sokkal jobb megoldás minden mellékhatás nélkül, ha a légzés segítségével fenntartjuk a szervezetben az optimális szén-dioxid-szintet.
Összefoglalva
A Buteyko módszer gyakorlásával akár pár hét alatt jelentős javulást érhetünk el az allergiás rhinitisben szenvedőknél. A gyakorlás segít kiszűrni az allergéneket és kondícionálja a belélegzett levegőt, fertőtleníti a légzőrendszert (Nitrogén oxid), csökkenti a légutak gyulladását, könnyebb légzést eredményez, biztosítja a szövetek ideális oxigénellátását, gátolja a hisztamin felszabadulását. Nem utolsó sorban pedig van egy speciális gyakorlat a módszertárban, ami azonnali segítséget nyújt az orrdugulásban szenvedőknek, próbáld ki te is! à https://buteykolegzes.hu/orrdugulast-megszunteto-gyakorlat-1-buteyko-gyakorlat/
Várlak szeretettel induló online tanfolyamainkon!
Források
http://www.orrklinika.hu/rhinitis-natha.html
https://www.fulorrgegekozpont.hu/hirek/tusszoges-okai-a-nem-allergias-rhinitisz-7-tipusa
http://buteykonefes.com/en/Content/rinit-ve-allerjik-rinit-icin-buteyko
https://www.buteykohead.com/manage-your-allergies/
O’Meara, T. J.; Sercombe, J. K.; Morgan, G.; Reddel, H. K.; Xuan, W.; Tovey, E. R. (2005). “The reduction of rhinitis symptoms by nasal filters during natural exposure to ragweed and grass pollen”
Kép forrás: https://crello.com/hu/unlimited/stock-photos/437818062/stock-photo-allergic-woman-wiping-nose-paper