Itt az ideje komolyan venni a szájlégzést: nem mindig ártalmatlan szokás, hanem fontos jelzés lehet arról, hogy a gyermek légzése, alvása és fejlődése támogatásra szorul.

Sok szülő ismeri a helyzetet: a gyermek játék, tévénézés vagy alvás közben nyitott szájjal lélegzik. Elsőre könnyű azt gondolni, hogy ez csak egy rossz szokás, vagy egyszerűen ilyen típus.

Pedig ha a szájlégzés rendszeresen és tartósan jelen van, érdemes komolyan venni és utánajárni az okának.

Nem azért, mert minden nyitott száj mögött probléma áll, hanem azért, mert a légzés szorosan kapcsolódik az alváshoz, viselkedéshez, kognitív funkciókhoz, a nyelv működéséhez,  és

 a fejlődő arc-állcsont rendszerhez is.

Honnan tudhatod, hogy érdemes jobban odafigyelni?

Figyeld meg gyermekedet nyugalomban és alvás közben.

Egy-egy ilyen jel önmagában még nem jelent feltétlenül problémát. Ha azonban több tünet együtt, rendszeresen jelentkezik, érdemes megkeresni az okát.

Miért előnyösebb az orrlégzés, mint a szájlégzés?

Az orr nem egyszerűen egy másik útvonal a levegő számára.

Az orron át belélegzett levegő egy természetes „előkészítő rendszeren” halad keresztül: az orrüreg megszűri, felmelegíti és párásítja, mielőtt továbbjutna az alsó légutakba.

Nyugalomban az orrlégzés természetesen együtt járhat azzal is, hogy a száj zárva marad, a nyelv pedig kedvezőbb nyugalmi helyzetet tud felvenni.

Ezért a kérdés nem csupán az, hogy:

„Orron vagy szájon jön be a levegő?”

Hanem az is, hogy milyen légzési és orofaciális működés rögzül a gyermek fejlődése során.

A szájlégzés az alvást is érintheti

Az egyik első terület, ahol a szülők változást észlelhetnek, az alvás.

A tartós szájlégzés gyakran együtt járhat:

• horkolással,
• nyugtalanabb alvással,
• gyakori forgolódással,
• reggeli szájszárazsággal,
• nehezebb ébredéssel, karikás szemekkel
• nappali fáradtsággal, koncentrációs problémákkal.

Fontos hangsúlyozni, hogy a horkolás gyermekkorban sem olyan jelenség, amelyet automatikusan normálisnak kell tekinteni.

Ha a gyermek rendszeresen horkol, alvás közben légzésszünetek figyelhetők meg, vagy feltűnően nyugtalanul alszik, érdemes foglalkozni a szájlégzéssel.

A légzéstréning nem helyettesíti egy esetleges anatómiai vagy légúti akadály felismerését és kezelését.

Mi köze mindennek a figyelemhez?

Ha az alvás nem megfelelő minőségű, töredezett, felületes, megrövidül a mélyalvási szakasz, annak nappali következményei is lehetnek.

A gyermek lehet:

• fáradékonyabb,
• ingerlékenyebb, könnyebben kiborul
• nehezebben koncentráló,
• nyugtalanabb,
• kevésbé terhelhető
• megjelenthet allergia, vagy terheléses asztma
• testsúlygyarapodás
  

Ezért amikor egy gyermek figyelmével vagy nappali energiaszintjével kapcsolatban merül fel kérdés, érdemes az alvását és az éjszakai légzését is megfigyelni.

Nem minden koncentrációs nehézség mögött áll légzési probléma – de a légzés és az alvás olyan alapvető tényezők, amelyeket érdemes számításba venni.

A nyelv, a nyelés és a rágás sem különálló rendszer

A légzés, a nyelv helyzete, az ajkak záródása, a rágás és a nyelés valójában szorosan együttműködő funkciók.

Ha a gyermeknek a légzéshez rendszeresen nyitva kell tartania a száját, a nyelv nyugalmi helyzete is megváltozhat.

Ez hosszabb távon kapcsolatban állhat a nyelési mintával és az orofaciális, azaz az arcizmok működésével is, beleértve a szájat zárva tartó izomzatot is.

Éppen ezért a funkcionális légzés fejlesztésekor nem csak azt nézzük, hogyan vesz levegőt a gyermek. Fontos lehet az is, hogy:

• tud-e kényelmesen az orrán keresztül lélegezni,
• milyen a nyugalmi szájtartása,
• hol helyezkedik el a nyelve,
• hogyan rág és nyel.

Befolyásolhatja a szájlégzés az arc, az állkapocs és a fogazat fejlődését?

A gyermek arca és állcsontjai növekedésben vannak, ezért a környező izmok és funkciók is szerepet játszanak a fejlődésükben.

A tartós szájlégzés és bizonyos fogazati, harapási vagy arcfejlődési eltérések között ismert összefüggések vannak.

Ezt azonban nem érdemes leegyszerűsíteni arra, hogy:

A szájlégzés biztosan elrontja az állkapcsot és a szabályos fogazatot.

A fejlődést genetikai, anatómiai és funkcionális tényezők együtt alakítják. Azaz a genetika megtölti a pisztolyt, de az életmód és a szokások húzzák meg a ravaszt.

A lényeg inkább az, hogy a tartós szájlégzés egy olyan jel, amely mellett érdemes a teljes képet megvizsgálni.

„Majd kinövi” – vagy inkább nézzünk utána?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés.

Egy átmeneti nátha vagy rövid ideig fennálló orrdugulás természetesen okozhat szájlégzést.

Más a helyzet akkor, ha egy gyermek hónapokon vagy éveken keresztül rendszeresen nyitott szájjal lélegzik.

Ilyenkor nem az a cél, hogy egész nap rászóljunk:

„Csukd be a szád!”

Ha ugyanis az orrlégzés valamilyen okból nehéz, pusztán akaraterőből nem fog természetessé válni.

Először azt kell tisztázni, hogy miért alakult ki a szájlégzés.

Mit tehet a szülő?

Első lépésként egyszerűen figyelj.

Nézd meg gyermekedet akkor, amikor nem beszél, nem eszik és nem sportol.

Nyitva vagy csukva van a szája?

Figyeld meg alvás közben is.

Horkol?
Hallható a légzése?
Nyitva marad a szája?
Nyugtalanul alszik?

Ha tartós szájlégzést vagy rendszeres horkolást tapasztalsz, érdemes megfelelő szakemberrel egyeztetni, és szükség esetén kizárni az orrlégzést akadályozó tényezőket.

Hol jön képbe a Buteyko légzés gyerekeknek?

Amennyiben az orron keresztüli légzés lehetséges, a gyermek pedig funkcionálisan kedvezőtlen légzési mintát alakított ki, a légzés tudatos fejlesztése segíthet az orrlégzés újratanulásában és megszilárdításában.

A gyermek Buteyko légzéstréningen játékos, életkorhoz igazított gyakorlatokkal foglalkozunk többek között:

• a könnyed orrlégzéssel,
• a légzés finomításával,
• a nyugalmi légzés tudatosításával,
• a szájlégzési szokás csökkentésével,
• a légzéshez kapcsolódó mindennapi rutinok kialakításával.

A cél nem az, hogy a gyermek egész nap a légzésére figyeljen.

Az a cél, hogy idővel egyre természetesebbé váljon számára a könnyed, csendes orrlégzés.

Szülőként nem reagálod túl – egyszerűen figyelsz a jelekre

Ha azt látod, hogy gyermeked rendszeresen szájon át lélegzik, teljesen jogos utánajárni annak, hogy mi áll mögötte.

Nem kell megijedni, és nem kell minden tünet mögött betegséget keresni.

De nem szükséges éveken keresztül arra várni sem, hogy „majd kinövi”.

A korai felismerés lehetőséget ad arra, hogy időben segítsük a gyermek megfelelő légzési és funkcionális fejlődését.

🌿 Lélegezz jobban, élj jobban!

További információ a gyermek Buteyko légzéstréningről:
https://buteykolegzes.hu/buteyko-legzestrening-gyerekeknek/ 

Érdekes tartlamakért kövess minket Facebookon is!  

Youtubon:   

Vagy akár instagramon :